Na, hát eltűntem meg minden, de van mentségem. A sulikezdés és a papírok töltögetése abszolút elvette az életenergiáim nagy részét. Plusz az új osztály, közeg, MUNKA, rohangálás, satöbbi.
Eddig is sejtettem a hanyatló kapitalizmus borzalmait, de csak most ismerkedtünk össze igazán.
EZ A K****SOK PAPÍR
kiborít.
De tényleg.
Szóval írtam is egy kis szabadverset a helyzetről, kb. így szól:
"BÜRÖKRÁCIAAA,
PA-PA-PARAAAA."
Szóval tényleg megőrjített ez a sok papír ide-oda vivés, aláírás, irodák előtt várakozás. De most már hálaégnek úgy tűnik kezd befejeződni ez a fejezet. (igen tudom hogy szóismétlés)
A suli egész jó. Egy-egy órán kicsit megijedtem először, de valójában mindegyik okés, felfogható. Meghát ugye itt a diákmunka. Eddig alkalmankénti munkákat szedegettem össze, hogy ki tudjam majd pengetni a tandíj első részletét, de túl kiszámíthatatlan volt az egész. Most viszont sikerült szereznem egy állandó munkát, ihaj!
Na és hol?
Na hol?
Igen, a Burger King.
A diákmunkák legendás gyorséttermi hörcsögkereke, juhé! Asszem most olyan élettapasztalatot fogok gyűjteni, mint még soha. Az emberi lélek minden apró árnyalatát megfigyelhetem majd a jövőben.
Valszeg most majd pár bejegyzésemnek lesz egy kis trashreality jellege, egyenesen a való életből. Szóval izgalmas időszaknak nézünk elébe! 8)
Most pedig íme egy nemrég felfedezett jóanimáció-józene kombó. Én a rapet sosem szerettem, de ez egyrészt dallamosabb, másrészt tök jó. Szóval íme:
(Mondanom se kell, hogy az animáció részéért teljesen odavagyok.)
Visszatérek!
See you space cowboy...
