Csepp a tengerben

Egyik nap nemrégiben elegem lett a hétköznapok nyomasztó problémáiból, amik mindig ott lebegne felettem. Például hogy ezt meg azt nem tanultam meg, nem vittem be, mittudomén. Azok a dolgok, amelyek hosszabb idő után nagyon ránehezkednek az emberre, és úgy érzi, elsüllyed a monotonitásban. Ráadásul már régebb óta kezdett megfogalmazódni bennem egy rajzötlet, csak nem volt rá se időm, se energiám.
Szóval az egyik nap elhatároztam, hogy na, kész, elegem van, rajzolok. Az alapkoncepció pont az lett, minek hatására megszületett a gondolat: a hétköznapi monotonitás. Az, hogy az ember beolvad a szürke tömegbe, elveszik. Nincs egyén, nincs kreativitás.
/Lehet, hogy most ez egy kicsit a rögeszmémmé lett?.....látjátok, van önkritikám8)/

Tehát az ember csak csepp a tengerben. Kicsit nyomasztó gondolat.

Úgyhogy belekezdtem jövendő sorozatom első darabjába. A technika vízfesték, és grafit ceruza. A vízfestékkel idén nyáron "barátkoztam meg", előtte fenntartásaim voltak a festéssel kapcsolatban. Azt éreztem, úgysem sikerülne úgy, ahogy azt elképzeltem. Aztán mégis megpróbáltam, és mondhatom, elégedett vagyok vele.

foyt.köv.